A baglyok �sszes fajt�ja rendelkezik szem�ld�kkel. A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzads�gmirigy�k. A bagolyalak�ak f�leg �jszaka akt�v ragadoz� madarak, puha �s d�s tollazatuknak k�sz�nhet�en hangtalanul rep�lnek, �gy meglepet�sszer�en �tnek rajta zs�km�ny�llataikon. Hall�suk kiv�l�, mivel m�ly f�lkagyl�ik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hat�konyabb� teszi a t�rhall�st. L�t�suk is kit�n�, az infrav�r�s tartom�nyban is l�tnak. A szem�k k�r�li, k�r vagy sz�v alak� arcf�tyol r�vid, v�g�k�n behajl� tollakb�l �ll. A l�bujjaikon er�s karmok n�nek, a k�ls� ujjuk vet�l�ujj,, azaz el�re �s h�tra is ford�that�. Cs�dj�k tollas, azaz a l�bujjaikig toll bor�tja �ket. M�ret�k v�ltozatos: akadnak k�zt�k ver�b �s sas nagys�g� fajok is. Cs�r�k r�vid kamp�j�, t�v�t�l kezdve lefele hajl�. Begy�k nincs.

A bagolyalak�ak �trendj�ben minden megtal�lhat� a rovarokt�l kezdve a madarakon kereszt�l a kism�ret� eml�s�kig. Egyes fajok hal�sznak is. A zs�km�nyt eg�szben nyelik le, az em�szthetetlen r�szeket k�s�bb fel�klendezik. F�szket nem �p�tenek, elhagyott f�szkeket vagy fa�regeket haszn�lnak. A toj�k rendszerint nagyobbak a h�mekn�l.

Magyarorsz�gon napjainkig tizenk�t bagolyfajt regisztr�ltak:

• A h�bagoly �s a nagyon karvalybagoly ritka k�borl�.
• A gaty�skuvik �s a t�rpekuvik ritka k�lt�faj az �szaki-K�z�phegys�gben – annyira ritka, hogy ez ut�bbi k�lt�s�t m�g nem siker�lt bizony�tani.
• Az ur�li bagoly terjeszkedik k�z�phegys�geinkben, s�t, m�r az Alf�ldr�l is jelezt�k.
• Az uhu  m�r csak n�h�ny helyen f�szkel csak az �szaki orsz�gr�szben �s a Dun�nt�lon (jelezt�k B�k�s megy�b�l is).
• A f�leskuvik t�bbfel� is sz�rv�nyosan f�szkel odvakban.
• A ritka r�ti f�lesbagoly pusztai �l�helyeken f�szkel;
• a hasonl� erdei f�lesbagoly  viszont gyakran megtelepszik a fasorok elhagyott szarkaf�szkeiben, varj�telepein, �s egyre t�bb helyen v�rosokban is (parkokban, valamint lak�telepi erk�lyek vir�gl�d�iban). Telente el�szeretettel h�z�dik be a telep�l�sek parkjaiba, ahol a nappalt els�sorban �r�kz�ld f�kon t�lti.
• A macskabagoly jellemz�en erd�kben, parkokban f�szkel (f�leg �reg f�k kikorhadt �regeiben, odvaiban), de rendszeresen megtelepszik padl�sokon is.
• A gy�ngybagoly egykor szint�n f�k odvaiban f�szkelt, de ma m�r szinte kiz�r�lag padl�sokon, tet�terekben �s templomtornyokban.
• A kuvik �llom�nya folyamatosan cs�kken, hiszen f� f�szkel� helyei a tany�k �s �llattart� telepek padl�sai, t�pl�lkozni pedig a legeltetett f�ves �l�helyekre, kis parcell�s mez�gazdas�gi f�ldekre j�r, �s �gy �lettere a tany�k eln�ptelened�s�vel, a pusztai legeltet�s felhagy�s�val, az odvas pusztai fasorok elt�n�s�vel egyre sz�k�l.